Ihász Nóra interjúja
Fotó: Berki Balázs Levente
Fotó: Berki Balázs Levente
– Gyerekkoromban filmsztár akartam lenni. Később már racionálisabban gondolkoztam, és láttam, hogy valamilyen vállalkozói, szervezeti irányba kellene elindulni c meséli Bálint, aki egy diplomata apa és egy divattervező anya gyermekeként fiatalkorát Budapesten és Párizsban töltötte. – A születésem után öt évre Párizsba költöztünk. Miután hazajöttünk, a szüleim elváltak. Körülbelül 16 éves korunkig Magyarországon éltünk. Aztán édesanyám megismerkedett egy francia férfival, Jacques-kal, akivel ismét Franciaországba költöztünk.
Az országváltás azonban számos kihívást tartogatott a család számára. – Én ekkoriban a nulladik osztályt (nyelvi előkészítő – a szerk.) fejeztem be Magyarországon, amit nem fogadtak el Franciaországban. Ráadásul a nyelvet is elfelejtettük a testvéremmel, és az Orange melletti kisvárosban, ahová költöztünk, csak autóval és busszal lehetett közlekedni, ami jelentősen limitálta a szabadságunkat – osztja meg velünk Bálint, aki több iskolában is megfordult, míg végül 19 éves korában hazaköltözött Magyarországra, ami óriási fejlődést hozott számára.
– A Böszörményi úton lett egy kicsi otthonom. Azóta is nagyon hálás vagyok ezért, mert önállósodtam, megtanultam magamra támaszkodni. Minimális támogatást kaptam, mellette dolgoztam. Nagyon jó út volt, viszont óriási teperés is egyben, mert fél év alatt mindenből fel kellett szívnom magamat, annak érdekében, hogy le tudjam tenni az érettségit.
01
Az első startup gondolatának megszületése
Bálint a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügy és Számvitel Karán kezdett el hallgatni gazdaság és menedzsmentet, miközben az első startup gondolata már szöget ütött a fejében. – Régóta bennem volt, hogy létre kellene hozni egy társasjátékot. Mindig is nagyon nagy játékos voltam, imádtam monopolyzni, rizikózni. Elkezdtem embereket toborozni. Így ismerkedtem meg egy sráccal, akivel kitaláltuk, hogy szükségünk van egy helyszínre, ahol tudunk dolgozni. Rábukkantunk a Demola Budapestre, ami akkoriban a BME inkubátora, közösségi tere volt.
– Ekkor kezdtem el megtanulni, hogy hogyan lehet úgy közösséget, csapatot vezetni, hogy közben saját magadat is fejleszted. Éreztem, hogy van hozzá affinitásom. Annyira jól ment, hogy később már a közösségi irodában is kezdtem szervezni dolgokat. Végül felkértek, hogy ott dolgozzak. Én menedzseltem többé-kevésbé az egész irodát, valamint megkaptuk a BME EU-s projektjét is. Intenzív időszak volt, de nagyon szerettem – meséli Bálint. – Amikor a projekt megszűnt a BME-n, felkértek az Innovációs Minisztériumtól, hogy menedzseljem állami szinten a közösségi irodákat és inkubátorokat. Ez elméletben nagyon jól hangzott, de gyakorlatban másfél év alatt egyértelművé vált, hogy nem nekem való volt a túlzott bürokrácia miatt.
02
Nagy lendületet vett – létrehozta az International Medical Partners-t
Bálint ezután alapította egy barátjával közösen első vállalkozását, egy tanácsadó céget, ami nem bizonyult sikeresnek. Ezt követően kipróbálta magát a Bolt saleseseként, majd a Wysernél helyezkedett el, amely közép- és felsővezetők kiválasztására specializálódott.
Ekkor már közeledett jelenlegi hivatása felé, amit orvos barátnőjének és egy régi ismerősének köszönhetően talált meg. 2023 decemberében indult a vállalkozása, az International Medical Partners, amely egészségügyi szakembereket segít a számukra megfelelő munkahely megtalálásában, miközben a klinikák számára is biztosítja a szükséges munkaerőt.
– A semmiből kellett építkezni – számol be róla Bálint, aki a kezdeti nehézségeken csapatával már az első év végére túllendült. – Nagyon berobbant, rengetegen jelentkeztek az orvosi pozíciókra. Akadtak hetek, amikor 30-40 vagy akár 100 jelentkező is volt. Ez nagyon felpörgette a vállalkozást. A második évre már sok minden kezdett kiépülni. Mára jól körvonalazódtak azok a részletek is, amik eleinte kevésbé: milyen a szezonalitás, hogyan lehet havidíjassá tenni a bevételt, hogyan érdemes kivitelezni a toborzást.
Az International Medical Partners munkája nagyon aprólékos, középpontjában pedig az orvosok állnak. – Az orvos az érték, nem a klinika. Ha az orvos nem érzi jól magát, akkor a klinikának sem lesz jó. Sok kicsi dolgot kell összerakni: interjúk, kommunikáció, kapcsolattartás a jelölttel, a klinikával – hangsúlyozza Bálint, aki cégével Magyarországon túl nemzetközileg is toboroz, például Svájcban, Ausztriában, Szerbiában és Szaúd-Arábiában is aktív munkát végez. Vállalkozása jelenleg magánklinikákkal folytat együttműködést, ám a jövőben Bálint szívesen támogatná állami kórházak tevékenységét is.
03
A KUBIK szerepe a dolgos mindennapokban
Bálinthoz a közösségszervezés, az emberek aktivizálása, összekovácsolása mindig is közel állt. Ezt a képességét a KUBIK-ban is igyekszik kamatoztatni.
– A magyar kultúrában benne van, hogy nem merünk kérdezni egymástól, mert félünk attól, hogy mi történik, ha rosszul fogalmazunk. Ezen igyekszünk változtatni. Azt érzem, hogy egy nagyon jó közösség kezd kiépülni. Van egy rendezvénysorozatunk is, a Kör, ahol havonta egyszer ülünk össze. Nagyon szeretek a KUBIK-ban dolgozni, általában heti kétszer-háromszor bejövök. Imádom, hogy fényes, gyönyörű helyen van és különleges hangulatú – szinte el lehet benne veszni –, valamint azt, hogy kedves, nyitott emberek vesznek körbe. Mocsár Éva vezetését pedig külön kiemelném.
Bálint végül azzal zárja gondolatmenetét, hogy szerinte munka szempontjából kétfajta ember létezik. – Az egyik, aki a munkájáért él. Én a másik típust próbálom képviselni, arra törekszem, hogy a munka legyen értem, és ne fordítva.
